Hírek, újdonságok

Egyetemi képzések

A 2014-15. tanévben ismét elindul az Eötvös Loránd Tudományegyetem szakvizsgás képzése a Kovács-módszer témában. A múlt évhez képest változás történt a tanulmányi rendben. Ebben a tanévben a hallgatók az általános pedagógiai tananyaggal foglalkoznak, a Kovács-módszer tantárgyaira pedig a jövő tanévben kerül sor. A 180 órás kurzus keretében a hallgatók felkészülnek az iskolai munkaképesség-gondozás feladataira, továbbá egyéni kutatást végeznek munkahelyükön a Kovács-módszer hatásmechanizmusával kapcsolatban.

Egy vidám kép a tornateremből

A fejlesztő pedagógusok Kovács-módszer képzése szintén folytatódik több csoportban egész tanéven át, mintegy 50-60 fő részvételével. A 60-órás alapfokú képzés során a hallgatók megismerkednek az iskolai munkaképesség-gondozás lehetőségeivel és módszereivel az osztálytanításban valamint a kiscsoportos fejlesztő foglalkozásokon. A cél a könnyebb, hatékonyabb és örömtelibb oktatás segítése.

Tréfás gyakorlat a fejlesztő programból

Zeneakadémiai oktatás

Évente mintegy 120 hallgató iratkozik be a heti két órából álló „Zenei munkaképesség-gondozás” c. tantárgyra. Az elméleti órákon a hallgatók megtanulják a foglalkozási ártalmak elkerülésének stratégiáit és megismerkednek a hatékonyabb és egészségesebb gyakorlás tudnivalóival. A gyakorlati mozgásfoglalkozásokon pedig megszerezhetik a zenei pályán való helytálláshoz szükséges masszív idegi-fizikai kondíciót.

A zeneakadémiai hallgatók vizsgadolgozatukat írják

Zeneakadémiai tananyagok

2012-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem felkérésére az alábbi két tanulmányi anyag készült el.

Dr. Pásztor Zsuzsa: Mozgásos pihenés muzsikálás közben

DVD film. A 72 perces filmben a hallgatók 18 rövid frissítő mozgásprogramot találnak, melyeket gyakorlás, illetve próbák közben az elfáradás megelőzésére, enyhítésére használhatnak. A film egyben módszertani útmutatóként is szolgál a tanárjelöltek részére, hogyan kell levezetni a növendékek számára a mozgásos bemelegítéseket és pihenőket egyéni és csoportos zeneórán, próba közben és szereplés előtt. A filmet a Kodály Intézet forgalmazza. (6001 Kecskemét, Kéttemplom köz 1.)

A zenei foglalkozási ártalmak megelőzése

Tanulmányi jegyzet 105 képpel, mely a hallgatók számára megkönnyíti az előadások követését, a vizsgára való felkészülést és egyben kézikönyvként szolgál későbbi tanári, művészi munkájukhoz. A könyv főbb témái a következők: A zenei foglalkozási ártalmak statisztikája, okai, élettani háttere. A hagyományos és modern zenész életforma. A „zeneszerű” életmód elemei. Néhány gyakorlati kérdés, például: fizikális felkészülés főtárgy-órára, munkaképesség-gondozás vizsgaidőszakban, munkaképesség-gondozás hangversenykörúton. A zenei munkaképesség mérése. A muzsikáló kéz szerkezete és működése. A zenei mozgások előkészítése hangszeren kívül. A kézbántalmak megelőzése, elsősegély megerőltetés esetén és terápiás gyakorlás a rehabilitáció segítésére. A fúvós és énekes muzsikálás anatómiai-élettani alapjai, a megerőltetések elkerülése. A muzsikálás idegrendszeri háttere. A halló szerv szerkezete és védelme. A túlzott lámpaláz legyőzésének fizikális eszközei.

Egyéb új kiadványok

Dr. Pásztor Zsuzsa: Mozgásórák

A Kovács-Módszer Stúdió legújabb filmje egy kétrészes program lendületes mozgásokból összeállítva azok részére, akik szeretnének otthon vagy az iskolájukban hosszabb frissítő, szórakoztató, játékos mozgásfoglalkozást tartani. Az egyik mozgássorozat labdás, a másik léggömbös. Ezen kívül mindkettőben vannak eszköz nélküli mozgások is. A programok időtartama egyenként 30, illetve 40 perc, így bármelyik jól belefér egy iskolai órába. A mozgásprogram hatását tekintve sokoldalú. Segít a hangszerjátékhoz szükséges erő és ügyesség fejlesztésében, a gyakorlási állóképesség javításában, a szellemi teherbírás növelésében, az idegrendszeri stabilitás megteremtésében, a helyes testtartás, a helyes légzés elsajátításában. Egyben módszertani segédanyagként is szolgál a zenei munkaképesség-gondozás tanárképzésében. Ez a két mozgásóra elsősorban zeneiskolásoknak készült, de használhatják idősebb növendékek, sőt nem zenélő fiatalok is.

Négyesi Anna: Mozgástár

Ez a könyv Lassu Tamás munkatársunknak köszönheti létrejöttét. Ő vetette föl először egy olyan gyűjtemény elkészítésének ötletét, mely a Kovács-módszer elképesztően gazdag mozgásanyagát dolgozza fel. Ennek első kötete jelent meg a közelmúltban elsősorban a professzionális felhasználók részére. A mozgástár olyan szerepet tölt be a Kovács-módszer mozgáspedagógiájában, mint a nyelvtudományban a szótár. Összegyűjti és rendszerezi a gyakorlatban felhasznált mozgásrepertoár utóbbi néhány évi anyagát olyan módon, hogy az egyes elemek könnyen megtalálhatók legyenek. Így például külön fejezetet alkotnak a karmozgások, a lábmozgások, a törzsmozgások és így tovább. Az egyes csoportokon belül is külön találhatók az eszköz nélküli, valamint a labdás, léggömbös, súlyzós, pados és bordásfalas mozgások. Külön vannak a könnyebbek és külön a nehezebbek. Külön fejezetbe kerültek a kézerősítők, az egyensúlygyakorlatok, a légző-gyakorlatok a nyakmozgások és a fej vérellátását segítő mozgások. A gyűjtemény célja egyrészt a Kovács-módszer tanárok munkájának segítése, másrészt az évek alatt összegyűlt hatalmas mozgáskincs megőrzése.

Dr. Pásztor Zsuzsa: A Kovács-módszer a fejlesztő pedagógiában

A fenti egyetemi tankönyv a címének megfelelően a fejlesztőpedagógusok számára készült. Az ELTE PPK szakirányú továbbképzésében 2007 óta folyik a Kovács-módszer oktatása. Az eddigi tanítási gyakorlat során megérlelődött egy olyan összefoglaló jellegű tankönyv megírásának szükségessége, mely az alapfogalmakat tisztázza és emellett konkrét gyakorlati segítséget is nyújt.

A könyv felöleli a Kovács-módszer pedagógiájának legfontosabb fejezeteit. Foglalkozik a munkaképesség-gondozó pedagógia történeti előzményeivel és huszadik századi kialakulásával. Ismerteti a munkaképesség mérő tesztjét, mely segít a pedagógusnak feltérképezni a tanítványok idegi-fizikai állapotát, tanulásra való alkalmasságát. Külön fejezet szól az iskolai munka foglalkozási ártalmairól, valamint a megelőzés stratégiájáról. Súlyponti helyet kapott a vizsgahelyzetekben való helytállás idegi-hormonális hátterének ismertetése és a szereplésre való előkészítés pedagógiája.

Terjedelmes fejezet szól a Kovács-módszer mozgáspedagógiájáról, továbbá a pedagógus munkaképesség-gondozásáról, mely általában oly sajnálatosan kívül esik a figyelem fénykörén. Végül anatómiai és élettani alapismeretek egészítik ki a tananyagot, a légzés, az idegműködés, valamint a vegetatív szabályozás témakörében. A kötet végén a kurzus során megtartott 12 mozgásóra leírását találják meg a pedagógusok, melyből egyrészt saját edzésükhöz, másrészt iskolai tanításukhoz meríthetnek bőséges anyagot.

Mozgáspihenő az iskolában
Szemelvények az Eötvös Loránd Tudományegyetem fejlesztőpedagógus hallgatóinak kutatási beszámolóiból. Szerkesztette Négyesi Anna.

Az iskolai mozgáspihenő gyakorlata több évtizedes múltra tekint vissza. 1965-ben az akkori Művelődésügyi Minisztérium 25.279/1965.1. szám alatt rendeletet hozott az iskolai tevékeny pihenés bevezetésére minden megyében, különös figyelemmel az önkéntes részvételre. A rendelet hangsúlyozza, hogy a tanuló ifjúság egészség- és munkavédelme nem szorítható tantárgyi keretbe, nem csupán a testnevelési óra tárgykörébe tartozik.

Az iskolai tevékeny pihenés valamennyi pedagógus ügye. Az iskolai tevékeny pihenés országos mozgalmának vezetésére dr. Kovács Géza testnevelési tudományos kutatót kérték fel, aki több mint egy évtizeden át végezte ezt a feladatot és később a munkaképesség-gondozó pedagógia, a róla elnevezett Kovács-módszer kidolgozója lett. A tanítási órák menetébe beiktatott két-három perces mozgáspihenő az órát tartó pedagógus vezetésével nagyszerűen segítette az oktatás hatékonyságát.

A 2007-es év a mozgáspihenő megújulását hozta magával. Az ELTE PPK bevezette a fejlesztőpedagógusok szakirányú továbbképzésébe a munkaképesség-gondozó pedagógia, más néven Kovács-módszer című tantárgyat. A Kovács-módszer részét képező tanórai mozgáspihenő a mindennapos pedagógiai gyakorlatban jól bevált mind osztálytanításban mind a fejlesztő foglalkozásokban az elfáradás enyhítésére és a tanulást meghatározó részképességek fejlesztésére.

Ebben a füzetben a mozgáspihenőt alkalmazó pedagógusok tapasztalatairól olvashatunk személyes hangú, életszerű tudósításokat, sok képpel kiegészítve.

Dr. Pásztor Zsuzsa: 40 mozgásóra
Válogatás a 2010/11 tanévbol. Szerkesztette Négyesi Anna.

A munkaképesség-gondozó mozgásórák résztvevői között voltak ketten: Négyesi Anna és Schadl Zsuzsanna, akik nemcsak részt vettek az órákon, hanem le is jegyezték a mozgásanyagot azzal a szándékkal, hogy a folyton megújuló mozgásrepertoár megmaradjon és mások is használhassák. A munkaképesség-gondozó mozgást ma még csak kevés helyen oktatják, így csak kevesen juthatnak hozzá. A lejegyzés alapján azonban bárki otthonában is elvégezheti a változatos mozgásprogramokat. A Kovács-módszer tanárok pedig nélkülözhetetlen gyakorlati anyagot találhatnak a könyvben.